Itt a tél, a hideg, fűteni kell, és a gázórán csak úgy pörögnek az elfogyasztott köbméterek. Ilyenkor sok embernek jut eszébe, hogy az esedékes felújításkor olyan fűtést készíttet, ami energiatakarékosabb és egyenletesebb meleget ad.
A padlófűtés kerámia vagy terméskő burkolatokkal mutatja meg igazi erősségét, és ad igazán egyenletes, finom meleget. De van 3 szabály, amit a tökéletes eredmény érdekében ismerni kell.
Íme, a 3 szabály, amit padlófűtés esetén muszáj betartani
- A nedvességtartalom ellenőrzése
A legfontosabb szabály, hogy a fűtött padlószerkezeteken az aljzat maradék nedvességtartalmát a burkolónak a burkolás előtt minden esetben meg kell mérnie CM készülékkel.
A mérést vegyük nagyon komolyan. A fűtött aljzatban bent maradt túlzott nedvességtartalom, a fűtés miatt, sokkal intenzívebb páranyomást jelent a járólapokra, amitől elszíneződhetnek a fugák, felválhatnak a burkolólapok.
Az aljzat akkor burkolható, ha eléri a megfelelő nedvességtartalmat.
- Cementkötésű padlóknál: 2 CM%
- Padlófűtésnél: 1,8 CM%
- Kalciumszulfát padlóknál: 0,5 CM%
- Fűtött szerkezeteknél: 0,3 CM% maradék nedvességtartalom az ideális.
- A felfűtés kritikus pont
A felfűtésnek több szerepe is van. Egyrészt segíti az aljzat kiszáradását, kötését, ami lerövidíti az építési időt, és ezáltal, idő és pénz takarítható meg. Másrészt teszteli magát a gépészeti rendszert, és előre lejátszódnak az aljzatban azok a folyamatok, hőmozgások, amelyek később a burkolat felválásához, repedések kialakulásához vezethetnek.
A felfűtési jegyzőkönyvet alá kell írnia a fűtésszerelőnek, az építésznek és az építésvezetőnek is.
Kép forrása: warmup.co.uk
- A burkolás lépései
A felületet a sikeres próbafűtést követő 1 héten belül célszerű leburkolni. Amennyiben ez nem történik meg, érdemes megismételni a felfűtési/lehűtési ciklust. Ezért még a munka megkezdése előtt szükség lehet egyeztetni az aljzat készítőjével és a burkolóval.
A padlófűtés következtében az aljzat nagyobb mozgást fog végezni, mintha fűtetlen lenne, ezért fokozottabban kell arra figyelni, hogy az aljzatban lévő mozgási hézagok megfelelően legyenek kialakítva a burkolatban is.
A ragasztóválasztást szintén nagyban befolyásolja a padlófűtés, illetve az általa keletkező hőmozgás és feszültségek. Általánosságban elmondható, hogy lapmérettől függően legalább C2 besorolású, fokozott terhelhetőségű, vagy S-osztályú, alakváltozásra képes ragasztó alkalmas a padlófűtés burkolására. A lapokat kétoldalas kenést alkalmazva, a teljes beágyazódást biztosítva ajánlott fektetni. Ez javítja egyrészt a fűtési rendszer hatékonyságát, másrészt növeli a ragasztás biztonságát.