A hidegburkolatok élettartamát 3 dolog határozza meg: az aljzat minősége, a beépítés szakszerűsége és a ragasztó minősége. Ez utóbbihoz segítséget kapunk a gyártóktól, a termékek csomagolásán ugyanis van egy jelzés, amiből megtudhatjuk, hogy a ragasztón nem fog múlni a felújításunk hosszú távú sikere.
Mit jelent az, ha egy ragasztóhabarcs alakváltozásra képes?
A cementkötésű ragasztóhabarcsok alakváltozási kritériumait az MSZ EN 12004-es szabvány tartalmazza. Az alakíthatósági vizsgálat során a ragasztóhabarcsból készített próbatesteket hajlítóvizsgálatnak vetik alá és a lehajlási értéket a próbatest törésének pillanatában rögzítik.
A szabvány a lehajlás mértékétől függően 3 alakíthatósági osztályt állít fel:
- ha a lehajlás kevesebb, mint 2,5 mm, a ragasztóhabarcs merevnek számít;
- S1 alakváltozásra képes a ragasztóhabarcs, ha a lehajlási érték 2,5 és 5 mm közötti;
- S2 nagy alakváltozásra képes a ragasztóhabarcs, ha a lehajlási érték 5 mm feletti.
Ha pedig olyan ragasztót választunk, amelyen az S1 vagy az S2 jelzés szerepel, biztosak lehetünk abban, hogy a burkolat alatt a ragasztó derekasan állja a megpróbáltatásokat.
De mikor érdemes S1-es vagy S2-es ragasztóhabarcsokat választani?
Ezek a ragasztóhabarcsok az aljzatok és burkolatok mozgásakor (hőmozgás, az aljzat zsugorodása stb.) ébredő nyírófeszültségek leépítésével gondoskodnak a burkolatok hosszú élettartamáról. Tehát a következő esetekben feltétlenül érdemes ilyen ragasztókat alkalmazni:
- Kültérben készülő burkolat esetében mindenképpen, hiszen a burkolatot a téli és nyári időszakok között akár 60-80 °C hőmérsékletkülönbség hatása is érheti. Ilyenkor az aljzat és a burkolat között ébredő feszültségek a burkolat leválását okozhatják, ha nem képesek az alkalmazásra kerülő burkolási segédanyagok a feszültségkülönbségek leépítésére.
- Nem teljesen érlelt betonfelületeken, ahol a burkolat alatt elhelyezkedő aljzat még kismértékben zsugorodni fog.
- Alakváltozásnak kitett aljzatokon (OSB lap, a megfelelő alapozóval alapozott gipszkarton stb.).
- Nagyméretű burkolólapok fektetésekor, mert a nagyobb élhosszúság nagyobb hőmozgást eredményez.
- Cementkötésű vagy diszperziós, rugalmas, kent vízszigetelésekre, mint pl. például a Mapelastic vagy a Mapegum WPS.
- Hőingadozásnak kitett aljzatok, burkolatok (kazánház, padlófűtés).
Általánosságban elmondható, hogy az S1 ragasztó mehet a burkolat alá olyan helyiségekben, ahol nagy hő- és mechanikai hatásnak van kitéve a burkolat (pl. padlófűtés). Az S2 ragasztó pedig kültéren is megállja a helyét, valamint a nagy, illetve óriási méretű lapok burkolása is tartóssá tehető a segítségével.
Az Ultralite S1 ragasztó ráadásul extrém nagy kiadósságú, könnyen felhordható és a burkolólapok hátoldalát nagymértékben fedő ragasztóhabarcs. Az Ultralite S2 ragasztót pedig kifejezetten vékony porcelánlapokhoz ajánljuk.
Ha kérdésed van még az S1 és S2 ragasztókkal kapcsolatban, vagy bármilyen más felújítási témakörben, keresd szaktanácsadóinkat a honlapunkon.