Listello, moldura, matita, torello… Mit jelentenek pontosan ezek a szavak, és melyiket mikor válasszuk a fürdőszobába? Az alábbi cikkben mindenre pontosan fény derül.
A díszcsíkok és a dekorképek a burkolólap-termékcsaládok jellegzetes, elmaradhatatlan elemei. Ezek a termékek nemcsak díszítik a fürdőszobát és „feldobják” a hangulatát, hanem más fontos funkciót is betöltenek: színeket választanak el, tereket jelölnek ki a helyiségen belül, vagy éppen formálják a térérzetet is.
A dekorációs elemek fajtái:ú
A díszcsík (más elnevezések: bordűr, listello, cenefa): általában 4-10 cm magasságú, a falicsempe méretével megegyező szélességű csík, a széria árnyalataihoz illeszkedő színekben. Többnyire valamilyen nonfiguratív, vagy a termékcsalád tematikájához kapcsolódó mintázat díszíti. Gyakran előfordul, hogy egy-egy családban létezik vastagabb (8-10 cm) és keskenyebb (3-6 cm) díszcsík is, ugyanolyan mintával.
Moldura: vékony (2-5 cm) domború elem, általában a falicsempe hosszával megegyező szélességben, színe többnyire megegyezik a termékcsalád színeivel. Általában színek elválasztására vagy egy-egy burkolt felület lezárására használják.
Matita (vagy pencil, ceruza): ez is vékony, egyszínű, domború csík, funkciója megegyezik az előzőével.
Torello (vagy capitel, london): vastag (6-10 cm), szintén egyszínű domború elem. Ez a profil nem olyan szimmetrikus, gömbölyű ívű, mint pl. a moldura, hanem csücskös domborulattal bír. Ezt általában épített fürdőszobarészleteknél (pl. épített pult, polc, mosdó) alkalmazzák, élek, sarkak lezárására.
Dekorkép (középdekor): a falicsempe méretével megegyező termék, a széria árnyalataihoz illeszkedő színben. Többnyire valamilyen nonfiguratív, vagy a termékcsalád tematikájához kapcsolódó mintázattal.
Kompozíció: több lapból összeálló, nagyméretű dekorációs kép
Hogyan ajánlott használni ezeket a dekorelemeket?
Klasszikus díszítési szokás a fürdőszobában vízszintesen körbefuttatni egy (vagy két) sor díszcsíkot, és egy sor vékony domború elemet. Ezek általában a különböző színeket (világos-sötét színpárt) választják el. Ebben a rendszerben a dekorképeket általában a két csík közötti falfelületeken, „elszórva” helyezzük el. Ha a falra ragasztott, a burkolatba épített tükrünk van, akkor látványos megoldás azt is valamilyen vékony díszcsíkkal körbeszegni.
A modernebb felfogás nem egységes egészként értelmezi a fürdőszobát, hanem a díszítőelemekkel meghatározza a helyiség hangsúlyos részeit, funkcionális egységeit (pl. a mosdó és a tükör környéke). A bordűrök itt már a falrészleteket függőlegesen is elválasztó elemként funkcionálnak, a dekorképek pedig leginkább nem elszórva, hanem blokkokban, sávokban burkolva jelennek meg. Ehhez olyan mintázattal, textúrával kitalált dekorképek léteznek, amik kifejezetten az ilyen burkolási megoldásokhoz készülnek.
Szinte az összes stílus kedvelt díszítőelemei a mozaikok. Ez a burkolattípus változatosan felhasználható: vízszintes sorban vagy függőleges oszlopként, esetleg nagyobb blokkban burkolva. A mozaikokat a gyártók többnyire hálóra ragasztva készítik el, ezeket keskenyebb csíkokra vágva bordűrként is használhatjuk, vagy a kettőt (nagyobb mozaiklapok keskenyebb mozaikcsíkok) kombinálhatjuk is fürdőszobánkban.
Bármilyen dekorációt is szeretne a fürdőbe, fontos része a tervezésnek az is, milyen ragasztóval kerül a falra és a földre a burkolat. Mindenképpen a nedves, párás helyiségnek megfelelő ragasztót érdemes választani, hogy a szépen megtervezett fürdőszoba sokáig tartós és hibátlan is maradjon!
A terrakotta.hu cikke nyomán.