Sokszor a hideg időben sem áll meg a munka a burkolásban. Ebben szeretnénk néhány jó tanáccsal segíteni, hogy hidegben történő burkolási munkáknál is problémamentes burkolat jöhessen létre. Íme, néhány hasznos tipp hideg időben történő burkoláshoz!
Ha az új épületek padlói és oldalfalai már jellemzően ősszel készültek el, ez azt jelenti, hogy a száradási folyamatok lelassultak, a burkolandó felületek nem teljesen szárazok. Az oldalfal jellemzően megfelelően száraz, mivel általában 5-15 mm közötti a vakolat vastagsága, viszont az aljzatbetonnak, még ha megfelelő konzisztenciával készítették, akkor is sok lehet a maradék nedvességtartalma.
Mi az első lépés a burkolás megkezdése előtt, hidegben történő burkolási munkáknál?
Amennyiben megoldható, el kell indítani az épület fűtésrendszerét. Szerencsés eset, ha van padlófűtés, hiszen az szárítja legjobban az aljzatot. A kifűtetlen padlófűtéses aljzatburkolás sok problémát okozhat. A felfűtés során sok nedvesség távozik, a dilatációk megmozdulnak.
A hőmozgás miatt az aljzatbeton megmutatja, hogy a felület megfelelően lett-e dilatálva, ezzel együtt az aljzat „beül” a helyére, és kezelhetők a nem kívánt repedések. Ez a szerencsés eset, mert látható a feladat, javítható az esetleges probléma. De a burkolók élete nem ilyen egyszerű! Családi háznál sokszor a kazán az, amit utoljára felszerelnek, így az aljzatbeton felfűtésére nincs lehetőség.
Milyen hibák jelentkezhetnek a burkolaton?
Az első felfűtés alkalmával kialakuló repedések a burkolaton is kirajzolódnak, vagy kopognak, felválnak a lapok. Az első fűtési szezon után a lábazatnál megsüllyed a burkolat, és elszakad a szilikon. Mit tehetünk azért, hogy egy év után ne kelljen máris javíttatni?
Alaposan át kell nézni az aljzatbetont:
• Először is, egy fóliás nedvesség próbát kell elvégezni.
• Majd a dilatációkat átnézni, hogy a peremszigetelés minden cm-en legyen beépítve.
• A falnyílásoknál legyen dilatáció, és a peremszigetelés a válaszfalaknál a falnyílások 10-12 cm mély részébe is legyen betéve. Ez a fázis sok esetben kimarad.
• Ha valahol kimaradt a peremszigetelés, akkor ezeket ki kell vésni, megakadályozva a befeszülésből adódó repedéseket.
Nem csak a levegőnek kell lenni +5°C felett, hanem a burkolandó felületnek, a burkoló és segédanyagnak, valamint a keverővíznek is. A beépítésre kerülő anyagokat a lehető legmelegebb helyen tároljuk beépítés előtt, mert a jéghideg anyag nagyon lassan köt.
Aljzatkiegyenlítésnél néha szellőztetni kell, mert a pára visszacsapódik a felületre, és nem köt ki az anyag, vagy a szilárdsága nem lesz megfelelő. Nem kellőképpen érlelt aljzatbeton burkolásánál minimum S1 osztályú ragasztó szükséges (pl.: KERAFLEX S1, ULTRALITE S1), ami a végleges szilárduláskor fellépő feszültséget jobban elviseli.
A nedves ragasztó miatt, még a gondos fugázás ellenére is lehet foltos a fugakép. Ez úgy jelentkezik, hogy a megkötött fugázó sötétebb lesz foltszerűen, mint amit választott színt. Epoxi fugázóval +8°C alatt szinte lehetetlen fugázni. Szilikonozás előtt meg kell győződni a felület megfelelő szárazságáról, szükség esetén szárazra kell törölni, hiszen, ha nedves a felület, a szilikon nem tapad meg.
Feltétlenül mérlegelni érdemes a burkolás előtt, hogy megéri-e a munkát elvégezteteni hideg időben, hiszen a cél az, hogy hosszú távon esztétikus, és tartós burkolatot készüljön!
Amennyiben további kérdéseid lennének az építkezéssel, a felújítással kapcsolatban, vagy esetleg valamelyik Mapei termék érdekel részletesebben, netán konkrét problémád van, és szeretnél szakmai tanácsot, segítséget kérni, akkor fordulj bizalommal a Mapei szakembereihez weboldalunkon.