Léteznek olyan helyzetek, amikor kifejezetten TILOS megkezdeni a burkolást, mert különben rövid időn belül azt vesszük észre, hogy feljön vagy töredezik a járólap. Mutatunk 4 ilyen esetet, és természetesen eláruljuk a megoldást is.
Csak hibátlan aljzatra szabad burkolni, ez egy aranyszabály. Vannak viszont a kritikusnak nevezett aljzatok, amelyek valamilyen szempontból nem felelnek meg az általános burkolhatóság körülményeinek.
Például egy cementes aljzatnál padlófűtés nélkül 2 cm% (tömegszázalék) alatt kell lennie a nedvességének. Általánosságban elmondható, hogy 1 newton/nm tapadószilárdságú aljzatra van szükség, szennyeződésektől mentesen.
Ha ezek a feltételek nem teljesülnek, akkor a burkolatban utólagos károk keletkeznek. Lássuk a 4 leggyakoribb problémát és a megoldásokat!
- Túl nedves az aljzat = magasabb az aljzat nedvességtartalma 2-3 tömegszázaléknál
Ilyen esetben a legalapvetőbb megoldás: ha időnk engedi, várjuk meg, amíg kiszárad.
Ideális körülmények között egy 5 cm-es esztrichnél 1 hét /centiméter száradási időre van szüksége ezeknek az anyagoknak a hatásuk kifejtéséhez. 5 cm-nél vastagabb esztrich esetén az 5 cm feletti minden egyes cm-re plusz 2 hetet kell számolnunk. Például egy 7 cm-es esztrich idális hőmérséklet és körülmények mellett 9 hét (5+4 hét) alatt szárad burkolható állapotúvá.
Ha nem lehet kivárni valamilyen okból kifolyólag, akkor párazáró alapozó használata javasolt. Ezek epoxy vagy epoxy cementbázisú anyagok, ilyen például a Primer MF. Ezek az alapozók műszakilag rendkívül jók, akár 6 CM%-ot is képesek bezárni.
- Lágy a cementalapú kötőaljzat felülete
Ha az esztrich kimondottan folyós, tehát sok víz van benne, akkor az esztrich szétosztályozódik. A felületére felúszik egyfajta cementes lé, ami idővel meg is szárad, de ez a cement a felületen marad, és filmet képez. Ezt a filmet el kell távolítani a burkolás előtt, különben problémát okoz majd.
(Ha viszont száraz, földnedves esztrich-hel dolgoznak, akkor tömöríteni kell az esztrichet. Ha nem ütögetik meg, és nem a megfelelő technikával dolgozzák be, akkor ez is eredményezhet gyenge esztrichet.)
- Az aljzat porlik és mállik
Ilyen felületre semmiképpen sem szabad elkezdeni burkolni, mert a gyenge aljzat nem tudja majd megtartani a burkolatot. A jó ragasztó sajnos ebben az esetben nem megoldás, hiszen a legkiválóbb anyagnak sem lesz mihez hozzátapadnia, és a burkolat előbb-utóbb felválik. Ilyenkor az aljzat felvésése a legbiztosabb módszer. De hogyan kerülhető el a teljes anyag felvésése?
Megoldás:
- Ha csak cement kiválás (cementtej) van a tetején, azt le kell csiszolni és könnyen lehet, hogy ezzel máris megvan a burkoláshoz szükséges tapadást.
- Ha a hidratációhoz nincs elég víz az aljzatba, és a cement „megégett”, akkor jöhet a Prosfas. A Prosfas megszilárdítja az aljzat tetejét, mert képes az anyag teljes keresztmetszetébe beszívódni, és száradása után megnöveli a cementkötésű aljzatok szilárdságát.
Extra tipp: a Prosfas ideális garázsok, műhelyek esetében is, amikor a burkolat nélküli beton, porló aljzat folyamatos gondot okoz.
- Az aljzat repedezik
Mitől lehet repedezett az aljzat?
- Zsugorrepedéses aljzat: az esztrich betonkötése közben – amíg nincs meg a szilárdsága – túl gyorsan zsugorodik, ekkor pókhálószerűen megrepedezik az aljzat, majd ezekkel együtt megszilárdul.
- Dilatációs repedés: ez előfordulhat, amikor túl nagy táblát esztricheznek/betonoznak.
- Mechanikus behatás miatt.
Megoldás:
A repedések megvarrása: meg kell vágni az esztrich felületét, hogy tölcsérként funkcionálva vezesse be a belsejébe az anyagot. Merőlegesen rávágnak a repedésre 30-40 cm-ként, amely a későbbi esztrich lemezek helyéül szolgál.
Ezt követően ki kell porszívózni a repedést, majd behelyezni a merőleges vágásokba az esztrich lemezeket, és az egészet feltölteni egy erre alkalmas gyantával. A gyanta alkalmassága a repedés szélességétől függ. A leggyakoribb megoldás a 2 komponensű Mapei Eporip, amely erőzáró módon összeköti a repedés két felét, ezzel növelve a szakítószilárdságot.